A MINISZTERI BIZOTTSÁG
R /89/ sz. AJÁNLÁSA A TAGÁLLAMOKNAK A
BÖRTÖNMUVELŐDÊSROL

• figyelembe véve, hogy az oktatáshoz-müvelődéshez való jog alapvető jelentőségű,
   
• figyelembe véve az oktatás-müvelődés jelentőségét az egyén és a közösség fejlődésében,
   
• különösen abban a tudatban, hogy a fogvatartottak többségének negativ tapasztalatai voltak a müvelődésről és ezért most sokféle művelődési igényük van,
   
• tekintettel arra, hogy a börtönmüvelődés elősegiti a börtönök humanizálását és a fogvatartás feltételeinek javitását,
   
• tekintettel arra, hogy a börtönmüvelődés fontos mód-ja az elitéltek társadalomba való visszatérése megkönnyitésének,
   
• abban a tudatban, hogy bizonyos jogok vagy intézkedések gyakorlati alkalmazása során, összhangban az alábbi ajánlásokkal, indokolt lehet különbséget tenni az elitéltek és az előzetesen fogvatartottak között,
   
• figyelembe véve az Európai Börtönszabályokkal kapcso-' latos R /87/ sz. ajánlás 3. pontját és a Felnőttoktatási Politikára vonatkozó R /81/ sz. ajánlás 17. pontját,

javasolja a tagállamoknak, hogy léptessenek életbe olyan politikákat, amelyek a következők elismerésén alapulnak:

1. minden elitéltnek lehetővé kell tenni a művelődéshez való hozzájutást, amely iskolai oktatásból, szakmai képzésből, kreativ és kulturális tevékenységekből, test-nevelésből és sportból, szociális nevelésből és könyvtár-használatból áll;
    
2. az elitéltek művelődésének hasonlitania kell a kinti világban élő hasonló korcsoportok müvelődéséhez és az elitéltek számára a lehető legszélesebb tanulási lehetőségeket kell biztositani;
    
3. a börtönmüvelődés célja az egész személyiség fejlesztése, szem előtt tartva az elitélt szociális, gazdasági és kulturális körülményeit;
    
4. mindazoknak, akik a börtönrendszer vezetéséért, illetve a börtönök müködéséért felelősek, kötelességük a lehető legnagyobb mértékben megkönnyíteni és támogatni a művelődést;
    
5. a művelődésnek nem szabad alacsonyabb státussal rendelkeznie, mint a munkáltatásnak a börtönrezsimekben, és az elitélteknek nem szabad anyagi vagy egyéb hátrányt szenvedniük a művelődésben való részvételük miatt;
    
6. minden erőfeszitést meg kell tenni, hogy ösztönözzük az elitélt aktiv részvételét a müvelődés minden ágában;
    
7. továbbképzési programokról kell gondoskodni, hogy a börtönök nevelői elsajátitsák a megfelelő felnőttoktatási módszereket;
    
8. külön figyelmet kell szentelni a sajátos nehézségek-kel küzdő elitélteknek, különösen az olvasási-irási problémákkal küzdőknek;
    
9. a szakmai képzés célja az egyén széles értelemben vett fejlődése legyen, emellett tekintetre kell lennie a munkaerőpiac tendenciáira;
    
10. az elitélteknek hetente legalább egyszer lehetőséget kell biztositani egy jól felszerelt könyvtárhoz való közvetlen hozzájutásra;
     
11. a fogvatartottak testnevelését és sportolását szorgalmazni és ösztönözni kell;
     
12. a kreativ és kulturális tevékenységeknek jelentős szerepet kell adni, mert ezek a tevékenységek különösen alkalmasak arra, hogy általuk a fogvatartottak fejlődjenek és kifejezzék önmagukat;
     
13. a szociális nevelés tartalmazzon olyan gyakorlati elemeket, amelyek képessé teszik a fogvatartottat arra, hogy megszervezze mindennapi életét a börtönben a társadalomba való visszatérés távolabbi perspektivájával;
     
14. ahol csak lehetséges, a fogva tartottaknak meg kell engedni a börtönön kivüli oktatásban-művelődésben való rész-vételt;
     
15. ahol a müvelődést a börtönön belül szervezik meg, a külvilágot minél jobban be kell vonni;
     
16. intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a fogva tartottak folytathassák művelődésűket szabadulásuk után;
     
17. a fogvatartottak megfelelő müvelődéséhez szükséges anyagi erőforrásokat, felszerelést és személyzetet rendelkezésre kell bocsátani.

Disclaimer:
The translated text is not official.
For an official, juridical reference use the English or French version.